Mi a kockázata annak, ha téged vesznek fel a pozícióra?
Adrienn Dankó

Author: Adrienn Dankó

01 December 2020

Mi a kockázata annak, ha téged vesznek fel a pozícióra?
Egyik ügyfelem a következő problémával érkezett hozzám nemrég. „Valamit nem jól csinálok az álláskeresés során. Sok állást megpályázok, behívnak állásinterjúkra, azonban a második körös interjúkra szinte soha nem jutok el.  Pedig a karrierem során már jó pár alkalommal interjúztam, én magam is sokakat interjúztattam, tudom, mit, hogyan kell csinálni.”

Mikor átbeszéltük a „mit, hogyant”, a következőkre derült fény: az állásváltással kapcsolatos motivációjaként azt fogalmazta meg, nem szeret együttdolgozni jelenlegi főnökével, amikor a munkatapasztalatáról kérdezték felsorolta a különböző pozícióiban elvégzett feladatait, és amikor például azt kérdezték tőle, hogyan kezeli a kudarcot, elmondta, hogy mivel maximalista ember, nagyon nehezen viseli.

Első ránézésre úgy tűnhet, rendben vannak ezek a válaszok, de ezeknél sokkal jobb válaszokat is lehet adni. Úgy gondolom, ahogy az élet majdnem minden területén, egy állásinterjún is szinte mindenről lehet beszélni. Nagyon fontosnak tartom az őszinteséget és az önazonosságot. Ami viszont a sikert vagy a bukást jelentheti az az, hogy hogyan fogalmazzuk meg a mondandónkat és hova tesszük hangsúlyokat.

Motiváció témában el lehet mondani, hogy nézeteltéréseink vannak a jelenlegi felettesünkkel, mert például ő más jövőképét látja a cégnek, mint mi. A mi ismereteink és tapasztalataink alapján a terjeszkedés lenne a jó lépés, azonban ötleteinket a főnökünk folyamatosan visszadobja, szerinte most a költségcsökkentés és a kivárás időszaka van. (Ennél többet nem érdemes mondani a főnökünkről; leginkább rólunk szóljanak a továbbiak.) Fejtsük ki azt, hogyan próbáltuk feloldani az ellentéteket, miket tettünk meg azért, hogy javuljon a helyzet. Mivel azonban ez nem sikerült, úgy érezzük, készségeinket és tudásunkat egy más szemléletű cég jobban tudná kamatoztatni.  Így tudnánk mi is kibontakozni, fejlődni és előrelépni a karrierünkben. Nagyon érdekel minket egy adott terület, amely a terjeszkedést kiválóan támogatná, és ehhez ilyen és ilyen ötleteink vannak. Mennyivel jobban hangzik ez, minthogy nem szeretünk együttdolgozni a főnökünkkel!

Munkatapasztalataink kapcsán a napi feladatok felsorolása nem fog kiemelni a többi pályázó közül - például minden marketingvezető nagyjából a stratégiáért, kampányokért, költségvetésért és a csapatáért felel -, és nem fogja meggyőzni a jövendő munkáltatónkat arról, hogy mi vagyunk a legmegfelelőbbek az állásra. Arról érdemes beszélni, hogy mivel tudunk többet, mást, mint az összes többi jelentkező. Az eddig elért eredményeink szintén fontosak. Ha jól írtuk meg az önéletrajzunkat, ezek a dolgok már szerepelnek benne, és amikor az állásinterjún a szakmai hátterünkről kérdeznek, ezek kerüljenek a fókuszba.

Kudarckezelés... Ezeket a kérdéseket „trükkös kérdéseknek” hívom: csak látszólag egyszerű rájuk válaszolni. Ilyen kérdések még például a „Mit mondana rólad a jelenlegi főnököd?”(remekül dolgozom, mi mást) vagy a „Mi a kockázata annak, ha téged veszünk fel a pozícióra?” (semmi, persze).
A kudarckezelés kapcsán el lehet mondani, hogy nehezen viseljük a kudarcot, azonban azt is ajánlatos hozzátenni, hogy milyen módszerünk van arra, hogy túllendüljünk rajta, és hogy a kudarcaink hogyan segítenek hozzá ahhoz, hogy még jobb szakemberekké váljunk. Most nem lehetnénk azok, akik vagyunk, ha számos kudarcot nem éltünk volna át a karrierünk során. Ebből a válaszból jól látszik a lényeg: a negatívumot pozitívummá érdemes átformálni.
A főnökünk szerint pedig erősségünk a csapatmunka és a kreativitás azonban a kommunikációnkon lehetne javítani, de így meg így már dolgozunk ezen, és ilyen fejlődést értünk el. Mivel senki nem fogja elhinni, hogy mindenben jók vagyunk, és a bizalom megalapozása ugyan olyan fontos az állásinterjún, mint az őszinteség és az önazonosság, a jó tulajdonságaink mellett egy-két negatívumot is tanácsosos megemlíteni.
Hogy mi a kockázat bennünk? Például ekkora csapatot még nem vezettünk, de projekt alapon már így és így koordináltunk nagyobb csoportokat, sőt, cserébe ezt a sok mindent tudjuk nyújtani: könnyen megtaláljuk a közös hangot másokkal, jól tudunk adaptálódni a változó környezethez, gyorsan tanulunk, és rendkívül motiváltak vagyunk, hogy nagyobb csapattal is tapasztatot szerezzünk: részt vettünk például egy coach képzésen, hogy coaching szemléletű vezetővé válhassunk. 

A követőzőket ajánlatos még szem előtt tartani:
  • Az állásinterjú, de akár már az önéletrajzírás előtt érdemes tájékozódni arról, hogy miben van jelenleg az állást meghirdető cég, milyen problémájára keres megoldást és ehhez igazítani a mondanónkat. Például egy már meglévő, „bejáratott” pénzügyi vezető pozíciót és csapatot kell átvenni vagy a nemrég akvirált új üzletág pénzügyét és csoportját kell átszervezni, felépíteni?
  • El kell fogadni, hogy nem fogunk tudni mindig mindenkinek megfelelni. Ha az interjúztató leendő felettes például szintén a kivárás mellett van, akkor ő sem fogja szeretni a terjeszkedéssel kapcsolatos ötleteinket. Nem minket fog felvenni a pozícióra, de ez nem baj, hiszen ez nem a mi helyünk.  Ha mi a terjeszkedésben hiszünk, főként hosszú távon nem fogjuk jól érezni magunkat egy kivárást szorgalmazó cégnél. Ez már az előző munkahelyen sem működött, ezért szeretnénk váltani.
  • Előfordulhat, hogy egyszerűen nem lesz meg a kémia, a szimpátia a leendő felettessel. Ezzel nem lehet mit tenni, és tapasztalataim alapján sok esetben próbálkozni sem érdemes, hiába a feladatok vagy a fizetés vonzók. Bízzunk az ösztöneinkben!
  • Jó adag önismeret szükséges ahhoz, hogy tudjuk, mi működik nekünk és mi nem, többek között, milyen típusú főnökkel tudunk, szeretünk együttdolgozni, mik azok a fontos értékek, amelyeknek meg kell lenniük egy cégnél, hogy ott jól érezzük magunkat. Tisztában kell lennünk azzal, milyen készségeink vannak, mire vagyunk képesek, és hogy miben nem vagyunk annyira jók. Ha ezekre nem tudunk válaszolni, „szerencsejáték” lesz a munkahelyváltás és előbb-utóbb szinte biztosan elkerülhetetlen lesz a kudarc.
Természetesen egy állásinterjún több minden számít, mint a feltett kérdésekre adott válaszok. Akár az öltözékünknek vagy a metakommunikációnknak nagy szerepe lehet. Ha ezeket együttesen jól csináljuk, akkor lesz esélyünk eljutni a második, harmadik, sokadik körös állásinterjúra és az ajánlatig.

Newsletter


Sign up for the latest career boost ideas!


Contact



Adrienn Dankó 

Career re-design specialist,
ICF member Business coach

+36 70 310 82 59
adrienn.danko@klc.co.hu

https://www.linkedin.com/in/adrienn-danko-55023a1

21/b Hollán Ernő str, 1136 Budapest, Hungary